Jogszabályok
Tájékoztató az életbiztosításokkal kapcsolatos legfontosabb adózási tudnivalókról
életbiztosításokkal kapcsolatos adózási tudnivalók
Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra (egészségbiztosításokra) vonatkozó adózási tudnivalói 2018
Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2018
Tőkegyűjtéses, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2019. január 1-jétől
Kifizetői (munkáltató) által kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása - 2019 - hatályos: 2019. július 1-jétől
Tőkegyűjtéses, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2019. július 1-jétől
KAMATJÖVEDELEMMEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
Kamatjövedelem keletkezhet, ha a biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jövedelemnek, azaz kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból, rendszeres pénzkivonásból, átvezetésből.
Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemélynek nem kell a bevallásban szerepeltetnie.
A kamatjövedelem csökkenthető a kamatjövedelem
- 50 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve
- 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt.
Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre.
Fontos! Rendszeres díjas megtakarítási szerződések esetében újraindul a kamatjövedelmet csökkentő időszak számolása, abban az esetben, ha a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot). Tehát, ha 2022-ben legalább 33,3%-kal, 2023-ban legalább 35,1%-kal növeli a rendszeres díját, újraindul a kamatjövedelmet csökkentő időszak számolása.
A rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor továbbra sem számít bele a kockázati biztosítás díja. Díjfizetés szüneteltetése és díjmentesítés időszakára figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj. Nyugdíjbiztosítási szolgáltatások esetén (elérés, saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése, 39%-ot meghaladó egészségkárosodás, halál) nem keletkezik kamatjövedelem.
Példa:
2022.06.01-jei évfordulós, rendszeres díjas megtakarítási szerződés esetén az ügyfél meg szeretné növelni az évfordulón a szerződés teljes éves díját 240.000 Ft-ról 300.000 Ft-ra. A szerződés kockázati díja 70.000 Ft/év. Ebben az esetben át fogja lépni az ügyfél azt a limitet, mikor újraindul a kamatjövedelmet csökkentő időszak számolása:
(300.000 Ft – 70.000 Ft) / (240.000 Ft – 70.000 Ft) = 1,3529, azaz 35,29%, tehát ez több, mint a 2022. évben érvényes limit (33,3%).
TÁJÉKOZTATÓ AZ EHO-RÓL
TÁJÉKOZTATÓ AZ ADÓÜGYI ILLETŐSÉGGEL KAPCSOLATOS NYILATKOZATTÉTELRŐL
A biztosító köteles a tőkegyűjtéses életbiztosítások (mint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulajdonos ügyfél adóügyi illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat), mellyel kapcsolatban itt tájékozódhat.
Nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adótájékoztatók itt érhetők el.