Kiegyensúlyozott vegyes eszközalap

Eszközalap neve: Kiegyensúlyozott vegyes eszközalap

Nyilvántartás pénzneme: magyar forint

Kockázati szint: közepes

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Befektetési politika: Az eszközalap eszközeinek 50%-át hazai és egyéb más országbeli, az adott állam, önkormányzatok, legalább befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkező pénzintézetek és vállalatok, valamint jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott értékpapírokba, 50%-át pedig a különböző tőzsdéken jegyzett részvényekbe fekteti. A részvényeken belül a megcélzott összetétel: 20% fejlett piaci részvények, 15% kelet- és közép-európai részvények, 15% egyéb fejlődő piaci részvények. A befektetések különböző piacok közötti megosztása csökkenti az egyes részvények és részvénypiacok kockázatát, és mindemellett lehetőséget nyújt a különféle régiók eltérő növekedési potenciáljának kihasználására. A fejlett piacokhoz elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán részvénypiacai tartoznak. Fejlődő piacok alatt olyan, az elmúlt időszakban vonzó teljesítményt produkáló részvénypiacok értendőek, mint az ázsiai, kelet- és közép-európai, valamint a latin-amerikai régió piacai.
Az eszközalap emellett fektethet abszolút hozam elérésére törekvő instrumentumokba is. Az abszolút hozam stratégia célja: bármilyen piaci körülmények közötti pozitív hozam elérése. A stratégia rugalmassága biztosítja a kedvező kockázat-hozam szint elérését. A portfólió összetételét szabályozó megoszlás piaci értéken kerül megállapításra és a meghatározott aránytól (részvény – kötvény) minden értékelési napon legfeljebb ±10 százalékponttal lehet eltérni. Az eszközalap közvetlen befektetési eszközök mellett a referenciaindexhez illeszkedő, közvetett befektetési formákat (például befektetési jegy) is tartalmazhat. Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik kiegyensúlyozott növekedésű, alacsony ingadozású, mégis vonzó befektetési potenciált jelentő lehetőséget keresnek.

Referenciaindex: 50%-ban MAX Composite Index, 20%-ban MSCI World Index, 15%-ban CETOP20 Index, 15%-ban MXEF Index

Eszközalap indulása: 2009. április 1.

Ajánlott befektetési időtáv: legalább 5-7 év

Hozamelvárás: ***

Tőke-/ hozamgarancia: nincs

Tőke-/ hozamvédelem: nincs

Az eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Kockázat típusa Szint Kockázat típusa   Szint
Adószabályok változásának kockázata 3 Koncentrációs kockázat 2
Árukockázat 1 Likviditási kockázat 3
Devizaárfolyam-kockázat 3 Működési kockázat 2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat 3 Ország,gazdasági- és politikai kockázat 2
Ingatlankockázat  1 Partner kockázat 2
Kamatkockázat  4 Részvénypiaci kockázat 3
Fogalommagyarázatunkhoz kattintson ide!

1:Nem jellemző/nagyon alacsony, 2:alacsony, 3:közepes, 4:magas, 5:nagyon magas

Trendfigyelő szolgáltatás: Ehhez az eszközalaphoz nem kapcsolódik Trendfigyelő szolgáltatás.<

Eszközalap árfolyama és nettó eszközértéke

Év elejétől számított hozam (nem évesített)
5,90%
Elmúlt egy év hozama
9,12%
A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a mögöttes befektetési eszközökre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.
Az árukockázat az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás.
A forint árfolyamának változása hat az eszközalapokban lévő devizában kibocsátott eszközök forintban kifejezett árfolyamértékére (a forint erősödése esetén az árfolyam csökken, gyengülése esetében pedig nő). Szélsőséges esetben valamely eszköz forintban kifejezett értéke annak ellenére is csökkenhet, hogy saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.
Az eszközalapokban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez, valamint egyéb társasági események kedvezőtlenül befolyásolhatják az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is.
Az ingatlanpiaci tendenciákból adódó leértékelődések kockázata.
A mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint kedvezőtlen változása (emelkedése) a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.

Minél hosszabb az értékpapír hátralévő futamideje, annál erősebben reagál a piaci változásokra.
Annak a kockázata, hogy az eszközalapok által végrehajtott befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak.
Az eszközalapokban lévő befektetési eszközök kiválasztásánál az eszközök likviditása, a jelentősebb árfolyamveszteség nélkül történő mindenkori értékesítésének biztosítottsága elsődleges szempont.

Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség.
Az eszközalapokban lévő befektetési eszközök kiválasztásánál az eszközök likviditása, a jelentősebb árfolyamveszteség nélkül történő mindenkori értékesítésének biztosítottsága elsődleges szempont.

Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség.
Az egyes kormányok politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközalapokban lévő befektetések árfolyamának alakulására és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről időre az eszközalapok portfólióiban szerepelhetnek. A kormányzati politika befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket és a befektetések hozamait is.

Az eszközalapok teljesítményét különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyampolitika, a költségvetési egyensúly, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint.

Az Európán kívüli országokban történő befektetések esetében nem szokványos kockázatként jelentkeznek az európai jogi, közgazdasági környezettől eltérő kockázatok.
Amennyiben az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek, vagy nem tudnak eleget tenni maradéktalanul, az hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét.
A részvényekbe és részvénytípusú eszközökbe is fektető eszközalap értékét a gazdasági, politikai, piaci és kibocsátó specifikus változások befolyásolják. Az ilyen változások a kibocsátó konkrét teljesítményétől függetlenül hátrányosan is érinthetik az értékpapírokat. Ennek megfelelően a részvények és a részvénytípusú befektetések árfolyama jelentősen ingadozhat, ami főleg rövid távon mérsékelheti az eszközalap értékét.

A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi kockázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.