TopTrend tőkevédett eszközalap

Eszközalap neve: TopTrend tőkevédett eszközalap

Nyilvántartás pénzneme: magyar forint

Kockázati szint: lejáratkor alacsony, eszközalap lejárata előtti visszavásárlás esetén magas

Alapkezelési díj: 1,75%/év

Befektetési politika:

Az eszközalap fix lejárati dátummal rendelkező, vegyes eszközalap. Eszközeit Magyarországon, forintban, a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapírok, valamint magyar, illetve külföldi részvények teszik ki. A részvényportfólión belüli rész célja, hogy a globális társadalmi, technológiai, ökológiai és gazdasági változások által teremtett befektetési lehetőségeket kiaknázza. Ennek érdekében olyan részvényeket vásárol, amelyek az előbb említett hosszú távú trendeknek megfelelő iparágakban tevékenykednek.
A kockázatok együttes figyelembevételével az eszközalap igénybevételét hosszútávra ajánljuk.

A biztosító negyedévente (minden év június 24-én, szeptember 24-én, december 24-én, március 24-én) feljegyzi az eszközalap árfolyamát (abban az esetben, ha az adott napon nincs árfolyamérték, úgy mindig a következő értékelési napra érvényes árfolyam kerül feljegyzésre). Amennyiben a feljegyzett árfolyam magasabb, mint a minimális záróárfolyam, akkor ez az árfolyam lesz az új minimális záróárfolyam. A mindenkori minimális záróárfolyam elérése érdekében a biztosító a befektetéseket átstrukturálhatja.
A befektetési politika alapján a biztosító az eszközalap pénzeszközeit:

a) biztonságos befektetésekbe (kötvények)
b) kockázatos befektetésekbe (részvények) fekteti.

A biztonságos eszközök biztosítják azt, hogy az eszközalap lejáratakor a fenti módszer szerinti záróárfolyamot elérje. A futamidő lejárta előtt az eszközalap befektetési egységei értéke tekintetében semmiféle védelem nem áll fenn.
Az induláskor a kockázatos eszközök aránya az adott időszak piaci viszonyaitól függ, de várhatóan 30-40% között lesz.

Referenciaindex: Az eszközalaphoz befektetési politikájából adódóan nem rendelhető referenciaindex.

Eszközalap indulása: 2009. március 16

Ajánlott befektetési időtáv: Javasolt a megvásárolt befektetési egységeket – a speciális lejárati árfolyam meghatározási módszer előnyeinek kihasználása érdekében – az eszközalap lejáratáig megtartani

Hozamelvárás: ***

Tőke-/ hozamgarancia: nincs

Tőke-/ hozamvédelem: Az eszközalap induláskori árfolyama és egyben a minimális záróárfolyam 1 Ft. Az eszközalap lejáratakor (2019. 06. 24.) a befektetési politika garantálja, hogy az eszközalap árfolyama minimálisan 1 Ft legyen. Ezt nevezzük tőkevédelemnek. A lejáratra érvényes minimális záróárfolyam negyedévente változhat, de soha nem csökkenhet egy korábban már megállapított érték alá.

Garancia szint: 1,99358 Ft

Az eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Kockázat típusa Szint Kockázat típusa   Szint
Adószabályok változásának kockázata 3 Koncentrációs kockázat 3
Árukockázat 1 Likviditási kockázat 2
Devizaárfolyam-kockázat 3 Működési kockázat 2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat 3 Ország,gazdasági- és politikai kockázat 3
Ingatlankockázat  1 Partner kockázat 2
Kamatkockázat  3 Részvénypiaci kockázat 3
Fogalommagyarázatunkhoz kattintson ide!

1:Nem jellemző/nagyon alacsony, 2:alacsony, 3:közepes, 4:magas, 5:nagyon magas

Trendfigyelő szolgáltatás: Ehhez az eszközalaphoz nem kapcsolódik Trendfigyelő szolgáltatás.

Eszközalap árfolyama és nettó eszközértéke

Év elejétől számított hozam (nem évesített)
0,58%
Elmúlt egy év hozama
1,53%
A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a mögöttes befektetési eszközökre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.
Az árukockázat az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás.
A forint árfolyamának változása hat az eszközalapokban lévő devizában kibocsátott eszközök forintban kifejezett árfolyamértékére (a forint erősödése esetén az árfolyam csökken, gyengülése esetében pedig nő). Szélsőséges esetben valamely eszköz forintban kifejezett értéke annak ellenére is csökkenhet, hogy saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.
Az eszközalapokban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez, valamint egyéb társasági események kedvezőtlenül befolyásolhatják az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is.
Az ingatlanpiaci tendenciákból adódó leértékelődések kockázata.
A mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint kedvezőtlen változása (emelkedése) a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.

Minél hosszabb az értékpapír hátralévő futamideje, annál erősebben reagál a piaci változásokra.
Annak a kockázata, hogy az eszközalapok által végrehajtott befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak.
Az eszközalapokban lévő befektetési eszközök kiválasztásánál az eszközök likviditása, a jelentősebb árfolyamveszteség nélkül történő mindenkori értékesítésének biztosítottsága elsődleges szempont.

Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség.
Az eszközalapokban lévő befektetési eszközök kiválasztásánál az eszközök likviditása, a jelentősebb árfolyamveszteség nélkül történő mindenkori értékesítésének biztosítottsága elsődleges szempont.

Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség.
Az egyes kormányok politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközalapokban lévő befektetések árfolyamának alakulására és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről időre az eszközalapok portfólióiban szerepelhetnek. A kormányzati politika befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket és a befektetések hozamait is.

Az eszközalapok teljesítményét különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyampolitika, a költségvetési egyensúly, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint.

Az Európán kívüli országokban történő befektetések esetében nem szokványos kockázatként jelentkeznek az európai jogi, közgazdasági környezettől eltérő kockázatok.
Amennyiben az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek, vagy nem tudnak eleget tenni maradéktalanul, az hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét.
A részvényekbe és részvénytípusú eszközökbe is fektető eszközalap értékét a gazdasági, politikai, piaci és kibocsátó specifikus változások befolyásolják. Az ilyen változások a kibocsátó konkrét teljesítményétől függetlenül hátrányosan is érinthetik az értékpapírokat. Ennek megfelelően a részvények és a részvénytípusú befektetések árfolyama jelentősen ingadozhat, ami főleg rövid távon mérsékelheti az eszközalap értékét.

A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi kockázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.