Kötvény 2027/A árfolyamvédett eszközalap

Eszközalap neve: Kötvény 2027/A árfolyamvédett eszközalap

Nyilvántartás pénzneme: magyar forint

Kockázati szint: alacsony

Befektetési politika:

Az eszközalap fix lejárattal rendelkező eszközalap, a lejárat dátuma: 2027. május 3.

Az eszközalap pénzeszközeit forintban denominált, a Magyar Állam, valamint a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapírokba fekteti.
Az eszközalap befektetési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy olyan hozamot biztosítson, amely a hazai jegybanki alapkamatot meghaladja és megőrzi a befektetett vagyon reálértékét, azaz az infláció feletti hozam elérését célozza meg.
Az eszközalap jellemzően olyan kötvényeket vásárol, melyeknek a tényleges hátralévő futamideje 5 évnél hosszabb az eszközalap indulásához viszonyítva. Befektetési döntés alapján azonban 5 évnél rövidebb állampapírokat és a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényeket is vásárolhat. A kamatkockázat elkerülése érdekében a változó kamatozású kötvények tartását preferálja. 
Az eszközalap egyedi stratégiát folytat, melynek következtében a portfólió összetétele és a befektetések hátralévő átlagos futamideje időbeli korlátozás nélkül eltérhet a referenciaindex összetételétől és hátralévő átlagos futamidejétől.

Az eszközalap elsősorban azoknak ajánlott, akik elsődlegesen a biztonságot tartják szem előtt és akik számára vonzó a lejárati időpontra, 2027. május 3-ai értékelési napra vonatkozó árfolyamvédelem. A lejáratkori árfolyamvédelem egyben tőke- és hozamvédelmet is jelent az eszközalap lejárati időpontjára.
Az eszközalap nem ajánlott azoknak, akik a lejárati időpont előtt szeretnék az eszközalapban elhelyezett eseti díjat részben vagy egészben felhasználni.

 
Eszközök  Eszközök megcélzott aránya, befektetési limitek
 megcélzott arány  minimum maximum 
Forintban denominált, a Magyar Állam és Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapírok 100%  70%  100% 
Számlapénz, bankbetét 0%  0%  30%

Földrajzi kitettség: hazai

Szektoriális kitettség:
nem értelmezhető

Devizális kitettség: HUF

Portfóliókezelési díj: nincs

Alapkezelési díj: 0,10%

Letétkezelési díj: 0,052%

Referenciaindex: ZMAX Index

Eszközalap indulása: 2026. május 4.

Ajánlott befektetési időtáv: Javasolt a megvásárolt befektetési egységeket – a speciális lejárati árfolyam meghatározási módszer előnyeinek kihasználása érdekében – az eszközalap lejáratáig megtartani.

Hozamelvárás: **

Tőke-/ hozamgarancia: nincs

Tőke-/ hozamvédelem: van
A tőke- és hozamvédelmet a lejáratkori ár biztosítja, kizárólag a lejáratkori kifizetésekre érvényes, a bármely okból a lejárati időponttól eltérő időpontban történő, befektetési egységek eladásával járó tranzakciókra, szolgáltatásokra nem vonatkozik.

Az eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:

Kockázat típusa Szint Kockázat típusa   Szint
Adószabályok változásának kockázata 3 Koncentrációs kockázat 3
Árukockázat 1 Likviditási kockázat 2
Devizaárfolyam-kockázat 1 Működési kockázat 2
Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat 2 Ország,gazdasági- és politikai kockázat 2
Ingatlankockázat  1 Partner kockázat 2
Kamatkockázat lejáratig tartás esetén 1 Részvénypiaci kockázat 1
Kamatkockázat lejárat előtt 3  
Fogalommagyarázatunkhoz kattintson ide!

1:Nem jellemző/nagyon alacsony, 2:alacsony, 3:közepes, 4:magas, 5:nagyon magas

Trendfigyelő szolgáltatás: Ehhez az eszközalaphoz nem kapcsolódik Trendfigyelő szolgáltatás.

További információk:

Jegyzési időszak: 2026. január 24. – 2026. április 24.

A Generali Biztosító Zrt. fenntartja a jogot, hogy a jegyzési időszakot az előre meghatározott dátumnál korábban lezárja. Erről a biztosító a generali.hu honlapon ad tájékoztatást.

Az eszközalapba kizárólag eseti díj fizethető.

Lejáratkori kifizetés, lejáratkori árfolyamvédelem

Az eszközalap lejáratkori árfolyama:

A biztosító 2026. április 30. és 2026. május 4. között közzé teszi az eszközalap lejáratakor, vagyis a 2027. május 3-ai napon érvényes lejáratkori árát. A közzé tett ár a Kötvény 2027/A eszközalap esetében az eszközalap lejáratkori vételi árának felel meg.

A Generali Biztosító Zrt. a lentebb jelzett kivételtől eltekintve vállalja, hogy a lejáratkori árat úgy határozza meg, hogy az biztosítja a szerződőnek, hogy az eszközalapba befizetett biztosítási díjából vásárolt és az eszközalap lejáratáig ott tartott befektetési egységeinek aktuális értéke, a 2027. május 3-ai lejáratkori árral számítva eléri vagy meghaladja ezen befektetési egységek vásárlására fordított összegnek a lejáratkori hozammal növelt értékét.

 

Lejáratkori hozam: 2026. április 29-ei jegybanki alapkamat (k) + 1,5 százalékpont

k = a 2026. április 29-ei jegybanki alapkamat mértéke az mnb.hu weboldalon közzétett adatok alapján

A lejáratkori ár meghatározásához használt képlet:

(1+k+0,015)/0,99, ahol k a 2026. április 29-ei jegybanki alapkamat mértéke az mnb.hu weboldalon közzétett adatok alapján

Lejáratkori kifizetésekre a lejáratot megelőzően, 2026. április 30. és 2026. május 4. között meghirdetett lejáratkori ár nyújt árfolyamvédelmet.

 

Fenntarthatósággal kapcsolatos tájékoztató

Fenntarthatósági kockázat: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.

Az Európai Parlament és Tanács pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 Rendelete (a továbbiakban: Közzétételi rendelet) alapján a biztosítónak az alábbi 3 kategóriába kell besorolni a termékekhez elérhető eszközalapjait:

-az eszközalapnak nincs fenntarthatósági célkitűzése (Közzétételi rendelet 6. cikk);

-az eszközalap környezeti vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő (Közzétételi rendelet 8. cikk);

- az eszközalap célja a fenntartható befektetés (Közzétételi rendelet 9. cikk).

A Kötvény 2027/A árfolyamvédett eszközalap a Közzétételi rendelet 6. cikke szerinti termékek, nincs fenntarthatósági célkitűzésük. A pénzügyi termékek alapjául szolgáló befektetések (eszközalapok) nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

 

A Generali Biztosító Zrt. milyen módon integrálja a fenntarthatósági kockázatokat a befektetési döntéshozatali eljárásába?

A fenntarthatósági kockázatok kezelésének során a Generali vállalatcsoport meghatározza azokat a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, amelyek hatással vannak a vállalat stratégiai céljainak elérésére, illetve amely tényezőkre a vállalat tevékenységével és döntéseivel hatással lehet. A meghatározott tényezők alapján azonosított kockázatokat a vállalatcsoport rendszeresen értékeli, monitorozza és amennyiben szükséges, akkor a befektetési döntéshozatal során kiigazítást végez.

A felmerülő fenntarthatósági kockázatok nem minősülnek relevánsnak, mivel a Generali Biztosító Zrt. fenntarthatóság iránti elkötelezettsége és a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatali folyamatba történő integrálására vonatkozó politikája, valamint Átvilágítási politikája biztosítja ezen kockázatok megfelelő kezelését.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások kiszűrését szintén ezen elkötelezettség és a fenti politikák biztosítják.

A Generali Biztosító Zrt. a befektetési tevékenysége során a fenntarthatósággal kapcsolatos csoportszintű előírások alapján jár el. Ennek megfelelően a fenntarthatóság szempontjából káros főbb hatásokat azonosítja és az ezekkel kapcsolatban meghozott, vagy tervezett intézkedéseket az érintett szabályzatában szerepelteti. További részletes információk a Generali Biztosító Zrt. „Fenntarthatósági kockázat beépítése a befektetési folyamatba” című dokumentumban és az Átvilágítási politikában találhatóak, melyet honlapunkon a generali.hu/fenntarthatosag oldalon érhet el.

 

A fenntarthatósági kockázatok milyen hatást gyakorolnak a fenti eszközalapok hozamára?

A fenntarthatósági szempontok potenciálisan pozitív és negatív hatással egyaránt lehetnek a befektetési hozamokra és kockázatokra (pl. átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatt extra kiadások, versenyhátrány kialakulása), a volatilitásra.

Az eszközalapok portfóliókezelői olyan befektetési döntéshozási folyamatot követnek, amely során azonosítják és figyelemmel kísérik a meglévő és lehetséges befektetéseivel kapcsolatos jelen lévő és potenciális hosszú távú környezeti, társadalmi és vállalatirányításból fakadó hatásokat és kockázatokat. Megfelelő szakmai háttérrel és információkkal rendelkeznek ahhoz, hogy kellő szakmai gondossággal építhessék be döntéseikbe a fenti hatásokból fakadó lehetőségeket és kockázatokat. Az ügyfelek legjobb érdekét szem előtt tartva hozzák meg ezen döntéseiket, kiegészítve a tradicionális döntési tényezőkkel. Folyamatosan figyelemmel kísérik a befektetések fenntarthatósági profilját is, hogy naprakész tudással rendelkezzenek a fenntarthatósági kockázatok szintjéről, és amennyiben szükséges, lépéseket tesznek a magas fenntarthatósági kockázatot okozó helyzetekkel kapcsolatban.

 

Hogyan veszi figyelembe a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?

Főbb káros hatások alatt a befektetési döntések azon hatásait kell érteni, amelyek a fenntarthatósági tényezőkre negatív hatást gyakorolnak.

A Generali Biztosító Zrt. anyavállalata erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy értékelje a portfóliójában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, és a Generali vállalatcsoport fenntarthatósági megközelítésével összhangban beépíti azok kezelését a befektetési döntésekbe. A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások kiszűrését a Generali vállalatcsoport fenntarthatóság iránti elkötelezettsége és Átvilágítási politikája biztosítják.

A Generali csoport tevékenysége során figyelmet fordít a környezetvédelem, a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás alapvető elvárásaira. Ennek megfelelően a vállalat azonosítja, értékeli és kezeli a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, amelyek kockázatokat és lehetőségeket jelenthetnek az üzleti célok elérése érdekében, valamint azonosítja, értékeli és kezeli a negatív és pozitív hatásokat, amelyeket az üzleti döntések és tevékenységek által merülnek fel és amelyek hatással vannak a külső környezetre. A kiszervezett befektetési tevékenység keretében megbízott portfóliókezelő társaságok tevékenységük során a Generali fenntarthatósággal kapcsolatos csoportszintű előírásai alapján járnak el. E tevékenység során az ESG szempontból kockázatos kibocsátókat tartalmazó szűrőlista alkalmazására kerül sor. A szűrőlista kizárja az ESG szempontból kockázatos kibocsátók eszközeit. Ide tartoznak azok a vállalatok, amelyek megsértik az atomsorompó egyezményt, részt vesznek klaszterfegyverek, robbanóaknák, biológiai vagy kémiai fegyverek gyártásában, illetve nem tartják be az ENSZ emberi jogokra, környezetvédelemre vagy korrupció elleni küzdelemre vonatkozó elveit. A tiltás érinti továbbá a szénszektorban tevékenykedő kibocsátókat, különösen azokat, amelyek bevételének jelentős része ebből a szektorból származik, nagy volumenű szénbányászatot folytatnak, energiatermelésük jelentős részét szénből állítják elő, vagy új szénkitermelési kapacitások kiépítésében vesznek részt. Ugyanez vonatkozik a kátrányos homok szektor szereplőire, ideértve azokat is, akik bevételük egy részét ilyen tevékenységből szerzik, illetve kátrányos homok szállításával, például csővezetékek üzemeltetésével foglalkoznak. Ezeken túl a Generali csoport figyelőlistát is alkalmaz, amelyen keresztül nyomon követi azokat a kibocsátókat, akik közvetlenül érintettek a nukleáris fegyverekben, illetve közvetetten kapcsolódnak klaszterfegyverek, robbanóaknák, valamint biológiai vagy kémiai fegyverek gyártásához. A figyelőlista kiterjed továbbá azokra, akik megsértik az emberi jogokat vagy a munkakörülményekre vonatkozó szabályokat, környezeti károkat okoznak, illetve korrupcióban vagy megvesztegetésben érintettek.

További részletes információk a főbb kedvezőtlen hatásokkal kapcsolatos gondossági irányelvek részleteiről a Nyilatkozat a befektetési döntések főbb káros hatásairól Generali Biztosító című dokumentumban találhatóak, melyet a generali.hu/fenntarthatosag oldalon érhet el.

 

Eszközalapokhoz kapcsolódó rendelkezések

Az eszközalapba szánt befizetéseknek legkésőbb a jegyzési időszak utolsó napján meg kell érkeznie a biztosító számlájára. Ha valamely, a Kötvény 2027/A eszközalapba szánt befizetés a jegyzési időszak lezárását követően érkezik meg a biztosító számlájára, azt a biztosító a Kötvény eszközalapban helyezi el.

A Kötvény 2027/M árfolyamvédett eszközalapba és a Kötvény 2027/A árfolyamvédett eszközalapba az egy szerződő fél által teljesített befizetések együttes összege nem haladhatja meg a 100 millió forintot. Amennyiben a szerződő több olyan szerződéssel is rendelkezik szerződőként, mely vonatkozásában a Kötvény 2027/M, valamint a Kötvény 2027/A eszközalapok elérhetőek, úgy az érintett életbiztosítási szerződéseket összevontan veszi figyelembe a Biztosító az értékhatár szempontjából. Amennyiben a befizetések összege ezt az értékhatárt meghaladja, a 100 millió forint feletti rész visszautalásra kerül a feladó bankszámlára történő átutalással, ennek hiányában a szerződő azon szerződésen rögzített bankszámlájára, amely szerződésnél a befizetés összege meghaladta a fenti értékhatárt. Az előzőek hiányában a biztosító, az általa, a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára teljesíti a visszautalást.

A fentiek hiányában,

-ha a szerződő a cégnyilvántartásban nem szereplő, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Cégtörvény) szerint nem cégnek minősülő jogalany, a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton,

-ha a szerződő a cégnyilvántartásban szereplő, a Cégtörvény szerint cégnek minősülő jogalany, a cégnyilvántartásban szereplő pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesíti a visszafizetést.

A visszafizetésre a 100 millió forint feletti összeg befizetését követő 30 napon belül kerül sor azzal, hogy a visszafizetésre kerülő összeg után a biztosító sem hozamot, sem kamatot nem fizet.

 

A befizetéseket az alábbi módokon lehet teljesíteni:

-A CIB Bank Zrt.-nél vezetett 10700024-04074803-51100005 számlaszámra átutalással. (A közlemény rovatban a kötvényszám és „eseti díj” feltüntetése szükséges.)

-Eseti díjas csekken, amennyiben a szerződéshez eseti díjas csekk a szerződő rendelkezésére áll vagy igényelhető.

-Generali Biztosító Zrt. ügyfélszolgálatain bankkártyával.

-Amennyiben a Generali Biztosító Zrt. küld fizetési kérelmet, annak netbanki felületen vagy banki mobilapplikációban történő elfogadásával.

 

A jegyzési időszak előtt létrejött szerződések esetében, az eszközalaphoz kötött befektetési egységek vásárlásának feltétele az eseti díjra vonatkozó felosztási nyilatkozat megtétele az eseti díj befizetésekor vagy legkésőbb az eseti díj befizetésétől számított 5 munkanapon belül, és a „Kötvény 2027/M árfolyamvédett eszközalap és Kötvény 2027/A árfolyamvédett eszközalap összetétele és befektetési elvei” című dokumentum igazolt elfogadása.

Ez az alábbiak szerint történhet:

-Írásban a „Nyilatkozat eseti díj felosztásáról” megnevezésű nyomtatványon (nysz.: 25428) tett nyilatkozat aláírásával.

-Elektronikus úton a MyGeneralin keresztül (www.generali.hu/Belepes) megtett nyilatkozattal.

 

A - részben vagy egészben - Kötvény 2027/A eszközalapba szánt eseti díjra vonatkozó felosztási nyilatkozatnak legkésőbb a jegyzési időszak utolsó napján 16:00 óráig meg kell érkeznie a biztosítóhoz.

A „Kötvény 2027/M árfolyamvédett eszközalap és Kötvény 2027/A árfolyamvédett eszközalap összetétele és befektetési elvei” című dokumentum igazolt elfogadására egy adott szerződés vonatkozásában, az eszközalapba szánt első befizetéskor vagy azt megelőzően szükséges.

Amennyiben a szerződő az adott szerződés vonatkozásában e dokumentumot már igazoltan elfogadta, akkor további, az eszközalapba szánt eseti díjak befizetésekor az eseti díj felosztására a Generali Biztosító Zrt. telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is lehetőség nyílik az adott szerződésre vonatkozó szabályozásnak megfelelően.

 

A jegyzési időszakban történő, biztosítási szerződés létrehozására irányuló ajánlattételkor fizetett eseti díj esetében, az eszközalaphoz kötött befektetési egységek vásárlásának feltétele „A Kötvény 2027/M árfolyamvédett eszközalap összetétele és befektetési elvei” című dokumentum igazolt elfogadása, mely a szerződési feltételek elfogadásával egyidejűleg és ugyanazon módon történhet meg az ajánlat megtétele során.

 

Lejárati időponttal rendelkező szerződések esetében az eszközalapba kizárólag akkor fizethető eseti díj, ha a szerződés lejárati időpontja 2027. május 3. vagy azt követő időpont.

A Generali Biztosító Zrt. vállalja, hogy a 2026. január 24. és 2026. május 4. közötti időszakban kamatot fizet, melynek mértéke 5,3%/év. A vállalt hozam Kötvény 2027/A eszközalap esetében az eladási és vételi ár közti különbséggel csökkentett eseti díjra érvényes.

A jegyzési időszak alatt a befektetési egységek az 5,3%/év mértékű kamatnak megfelelő diszkont áron kerülnek értékesítésre, mely árakat jelen dokumentum tartalmaz. A közzé tett ár a Kötvény 2027/A esetében az eszközalap vételi árának felel meg.

 

2026. május 5. előtt a jegyzési időszak alatti befizetések terhére nem lehetséges átváltást, részleges visszavásárlást, rendszeres pénzkivonást kezdeményezni.

Az eszközalapba sem az eszközalap indulása előtt, sem azt követően átváltani nem lehetséges. Az eszközalapban lévő befektetési egységek kötvénykölcsön fedezeteként nem vehetők figyelembe.

Az Kötvény 2027/A eszközalap lejáratakor a biztosító az eszközalaphoz kötött befektetési egységeket - az eszközalap megszűnésének időpontjában érvényes lejárati áron – a Kötvény eszközalaphoz kötött befektetési egységekre váltja. Ez az átváltás ingyenes.

 

 

Kockázati díj nélkül nyújtott, közlekedési baleseti halálra vonatkozó biztosítási védelem

Amennyiben a szerződő a jegyzési időszakban, egy adott befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésre (továbbiakban jelen kockázat vonatkozásában: Alapbiztosítás) összesen legalább 1 millió forint eseti díjat fizet be a Kötvény 2027/A eszközalapba, a biztosító kockázati díj érvényesítése nélkül, közlekedési baleseti halál szolgáltatást nyújt az alábbi szerződési feltételek szerint.

A jelen, kockázati díj érvényesítése nélküli közlekedési baleseti halál biztosítási védelem szolgáltatás további feltétele, hogy a közlekedési baleset mint biztosítási esemény időpontjában a Kötvény 2027/A eszközalapban lévő befektetési egységek aktuális értéke legalább 950 000 Ft legyen.

 

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett közlekedési baleset (általános feltételek XIV.2.2.), melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

Kockázatviselés kezdete az eseti díj biztosító számlájára történő beérkezést követő nap 0 óra. Amennyiben 1 millió forint eseti díj több részletben érkezik, az 1 millió forinthoz szükséges utolsó eseti díj beérkezését követő nap 0 óra.

Kockázatviselés véget ér 2027. május 3-án 24 órakor, az eszközalap lejáratakor.

I.2. A biztosítási esemény időpontja a közlekedési baleset időpontja.

 

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett – a biztosított halálát okozó - közlekedési balesete esetén 4 millió forint biztosítási összeget fizeti ki az Alapbiztosítás haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezettje részére.

Amennyiben az Alapbiztosítás szerződője a közlekedési baleset időpontjában szerződője egy hatályban lévő, Generali Biztosító Zrt.-vel kötött lakásbiztosítási szerződésnek is, akkor a biztosító további 4 millió forint biztosítási összeget fizet ki az Alapbiztosítás haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezettje részére.

 

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a halálesetet követő 15 napon belül kell a biztosítónak bejelenteni.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A biztosító a szolgáltatási igény bejelentésekor az Alapbiztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek X.4. pontjában meghatározott dokumentumok másolatának benyújtását kérheti, ha ez a bejelentett igény jogalapjának és/vagy összegszerűségének megállapításához szükséges.

 

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen kiegészítő biztosítási kockázat esetében az Alapbiztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek XI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mentesül a közlekedési baleseti halál szolgáltatás teljesítése alól, valamint az Alapbiztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek XII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a kockázatviselése.

 

V. A kiegészítő biztosítás megszűnése

A jelen kiegészítő biztosítási kockázat 2027. május 3-án 24-órakor megszűnik.

Az itt nem szabályozott kérdésekben az Alapbiztosításra vonatkozó szerződési feltételek, így a Generali Biztosító Zrt. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (továbbiakban: általános feltételek) és az Alapbiztosításra vonatkozó befektetési egységekhez kötött életbiztosítások különös feltételei (továbbiakban: alapbiztosítás különös feltételei) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött. A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

Kötvény 2027/A árfolyamvédett eszközalap vételi ár

2026. január 24. és 2026. május 4. közötti értékelési napokra

 

Értékelési nap

Vételi ár (Ft/egység)

Értékelési nap

Vételi ár (Ft/egység)

2026.01.26.

0,98623

2026.03.13.

0,99267

2026.01.27.

0,98637

2026.03.16.

0,99309

2026.01.28.

0,98651

2026.03.17.

0,99323

2026.01.29.

0,98665

2026.03.18.

0,99337

2026.01.30.

0,98679

2026.03.19.

0,99351

2026.02.02.

0,98721

2026.03.20.

0,99365

2026.02.03.

0,98735

2026.03.23.

0,99408

2026.02.04.

0,98749

2026.03.24.

0,99422

2026.02.05.

0,98763

2026.03.25.

0,99436

2026.02.06.

0,98777

2026.03.26.

0,99450

2026.02.09.

0,98819

2026.03.27.

0,99464

2026.02.10.

0,98833

2026.03.30.

0,99506

2026.02.11.

0,98847

2026.03.31.

0,99520

2026.02.12.

0,98860

2026.04.01.

0,99534

2026.02.13.

0,98874

2026.04.02.

0,99548

2026.02.16.

0,98916

2026.04.07.

0,99619

2026.02.17.

0,98930

2026.04.08.

0,99633

2026.02.18.

0,98944

2026.04.09.

0,99647

2026.02.19.

0,98958

2026.04.10.

0,99661

2026.02.20.

0,98972

2026.04.13.

0,99703

2026.02.23.

0,99014

2026.04.14.

0,99717

2026.02.24.

0,99028

2026.04.15.

0,99732

2026.02.25.

0,99042

2026.04.16.

0,99746

2026.02.26.

0,99057

2026.04.17.

0,99760

2026.02.27.

0,99071

2026.04.20.

0,99802

2026.03.02.

0,99113

2026.04.21.

0,99816

2026.03.03.

0,99127

2026.04.22.

0,99830

2026.03.04.

0,99141

2026.04.23.

0,99844

2026.03.05.

0,99155

2026.04.24.

0,99859

2026.03.06.

0,99169

2026.04.27.

0,99901

2026.03.09.

0,99211

2026.04.28.

0,99915

2026.03.10.

0,99225

2026.04.29.

0,99929

2026.03.11.

0,99239

2026.04.30.

0,99943

2026.03.12.

0,99253

2026.05.04.

1,00000

A Kötvény 2027/A eszközalapba történő befizetés esetén a biztosító a Kondíciós listában (az életbiztosítás szerződési feltételeinek I. sz. melléklete) meghatározott eseti díjra vonatkozó eladási és vételi ár közti különbséget érvényesíti. Ennek mértéke jellemzően 1%.

 
 

Eszközalap árfolyama és nettó eszközértéke

Év elejétől számított hozam (nem évesített)
-
Elmúlt egy év hozama
-
A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a mögöttes befektetési eszközökre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.
Az árukockázat az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás.
A forint árfolyamának változása hat az eszközalapokban lévő devizában kibocsátott eszközök forintban kifejezett árfolyamértékére (a forint erősödése esetén az árfolyam csökken, gyengülése esetében pedig nő). Szélsőséges esetben valamely eszköz forintban kifejezett értéke annak ellenére is csökkenhet, hogy saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.
Az eszközalapokban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez, valamint egyéb társasági események kedvezőtlenül befolyásolhatják az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is.
Az ingatlanpiaci tendenciákból adódó leértékelődések kockázata.
A mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint kedvezőtlen változása (emelkedése) a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.

Minél hosszabb az értékpapír hátralévő futamideje, annál erősebben reagál a piaci változásokra.
Annak a kockázata, hogy az eszközalapok által végrehajtott befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak.
Az eszközalapokban lévő befektetési eszközök kiválasztásánál az eszközök likviditása, a jelentősebb árfolyamveszteség nélkül történő mindenkori értékesítésének biztosítottsága elsődleges szempont.

Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség.
A működési kockázat az egyes intézmények működtetésében vagy ellenőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehetséges veszteség.
Az egyes kormányok politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközalapokban lévő befektetések árfolyamának alakulására és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről időre az eszközalapok portfólióiban szerepelhetnek. A kormányzati politika befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket és a befektetések hozamait is.

Az eszközalapok teljesítményét különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyampolitika, a költségvetési egyensúly, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint.

Az Európán kívüli országokban történő befektetések esetében nem szokványos kockázatként jelentkeznek az európai jogi, közgazdasági környezettől eltérő kockázatok.
Amennyiben az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek, vagy nem tudnak eleget tenni maradéktalanul, az hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét.
A részvényekbe és részvénytípusú eszközökbe is fektető eszközalap értékét a gazdasági, politikai, piaci és kibocsátó specifikus változások befolyásolják. Az ilyen változások a kibocsátó konkrét teljesítményétől függetlenül hátrányosan is érinthetik az értékpapírokat. Ennek megfelelően a részvények és a részvénytípusú befektetések árfolyama jelentősen ingadozhat, ami főleg rövid távon mérsékelheti az eszközalap értékét.

A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi kockázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.